Végre mindenki itthon van és nem a kórházban! Egy hete már a pici lányunk is, és láss csodát semmi sem úgy történt ahogy én azt elképzeltem. Éljen az elmélet és a gyakorlat kapcsolata. Gondoltam én leszek a szuperanyu és szépen lassan ki fogom tapasztalni a módját hogyan tudok gondoskodni a Hannáról egy kézzel. Ahogyan kitapasztaltam a hétköznapi dolgokkal milyen módon tudom helyettesíteni vagy kiváltani a bal kezemet. De ez a dolog kitolódott, mert a császármetszés utáni seb és az összehúzódás alatti derékfájás miatt alig bírtam menni. Mondjuk a derekam jobban fájt mint a seb. Nem panaszkodom áldott jó lányunk van alig sír csak ha éhes, és csak nyöszörög ha fáj a hasa. Mert olyan jó étvágya van, hogy egyből megissza az adagját, néha még többet is. A nagyik segítenek kialakítani a rutinunkat és megtanítani a friss apukát az alap dolgokra (felvenni, itatni, pelenkázni a picit). Apuka már kezd ráérezni a dolgokra, mert az egész gyerek akkora, mint a két tenyere. A gyakorlat lassan kezd kialakulni, de jó tudni, hogy a nagymamák és a dédi segítenek.
2020-03-06