Utálom a sztereotípiákat, valószínű azért, mert én vagyok a kivétel. De hol van az kőbe vésve, hogy ha egy nőnek gyermeke születik, attól a pillanattól megszűnik gyermeknek lenni, míg a férfiak azok később nőnek fel. Itt jövök a képbe én, a kivétel, de szerintem még rengeteg nő hasonlóan érez. Nekünk, nőknek számos oldalunk van. Az egyik, aki megfontolt, összeszedett, mindenre gondol, listát ír tökéletesen felnőtt példát mutatva az ellenkező nemnek. Ugyanakkor van egy másik oldalunk is, a gyermeteg oldalunk, mert valahol mi is gyermekek vagyunk, aki nem szégyell a gyerekével játszani, gyengének mutatkozni, sírni. Nekünk is jólesik valakihez odabújni, beszélgetni. Ezért vezettem be a téli hétvégéken a bekuckózós hétvégéket, amikor este köntösbe beöltözve a három csaj tévét nézve nasizik és beszélget, na de erről másik posztban fogok írni részletesebben. Szóval minden nőnek van egy belső gyermek, és ez az ünnepek előtt a felszínre szeretne törni. Engem is már megcsapott az ünnep előszele, főleg, hogy a héten anya szabin volt, és mi már szépen bevásároltunk (legalábbis én) az ünnepekre együtt. Egy héten át ápolva volt az én kis egész évben elnyomott lelkem. Engedjük felszínre a gyenge oldalunkat, ne szégyelljük ápolni a gyermeki lelkünket, bár az ünnepek alatt engedjük el a sztereotípiákat! Nálam már elkezdődött az ünnep!
2022-11-06