Három hete önállóan tudok menni. Na ez a kijelentés csak részben igaz, mert önállóan kíséret nélkül tudok menni a nap nagyobb részében. Viszont reggel, amikor kómás vagyok és este ha hulla fáradt, akkor meg kell, hogy kérjek valakit, hogy jöjjön mellettem, nehogy valami baj történjen. A pánikom elmúlt, de be kell, hogy lássam, hogy nem árt óvatosnak lenni. Séta után érzem, hogy annyira kimerültem, hogy bizonytalan a járásom. Amikor bizonytalan a járásom nem szégyen kérni. Be kell lássam, hogy nem az önállóan megtett lépések száma a fontos, hanem az, hogy milyen minőségűek a lépéseim. Pár hónap alatt megerősödik a lábam és a járásom biztosabb lesz, mondják a tornászok. De ezt a pár hónapot át kell vészeljem esés nélkül. Az esés kiküszöbölésére kíséret kell. Át kell állítanom az agyam arra, hogy ne szégyelljek kérni segítséget, nehogy nagyobb baj legyen, mint most. Tehát három hónapig kérni nem szégyen. Visszaszámlálás indul!
2021-04-09