Amikor épp nem az intenzív osztályon vendégeskedtem és az állapotom engedte akkor a kezeléseket a nefrológiai osztályon kaptam. Ezen az osztályon volt egy hat ágyas kórterem amit nem nagyon kedveltem a kettő ágyas kórtermek mellett, de nem gondoltam volna, hogy ez a nyüzsgő kórterem egy életre szóló barátsággal ajándékozhat meg. A nyüzsgő alatt mit értek? Hat szinte idegen gyerek aludt (ha nem szenvedett) együtt egy szobában, reggel persze bejött kettő ápoló ébresztőt fújni, vérnyomást mérni – a kettesben is ébresztettek, de ott egy ápoló, valahogy nekem ez tűnt elviselhetőbbnek. A kedvencem a látogatók voltak hat betegre legalább hat látogató, kicsit se volt hangzavar, de az ember örüljön, hogy kikerült az intenzívről. Volt ott egy vesebeteg lány akivel elég sűrűn voltam ebben a hatos kórteremben egy időben, ha nem tudnám azt hinném nem véletlen. Akkor nem nagyon voltak barátaim a remek természetemnek köszönhetően és a sűrű kórházi látogatásaim miatt. Egyáltalán nem kedveltem a lányt, mert őt állandóan látogatták és hozzám csak munka után tudtak bejönni (megint az a fránya irigység), persze a szüleink beszélgettek. Egyszer átkerültem a kétágyas kórterembe ezzel a lánnyal együtt, mivel nem volt kivel beszélni elkezdtünk beszélgetni és rájöttem, hogy tök jó fej, közös bennünk csomó minden, egy évvel fiatalabb csak tőlem, szép lassan összebarátkoztunk. Az osztályon már tudták ha befekszünk közös kórtermet kell találni nekünk. Együtt jártunk tini discoba, moziba, csomó dolgot a kórházon kívül is együtt csináltunk. A kórházban rendesen ki tudtuk akasztani az ott dolgozókat, egyszer folyamatosan röhögőgörcs jött ránk amikor próbálták megmérni a vérnyomásunkat, de ez az érték a lázlapunkról aznap lemaradt. Egyik alkalommal a barátnőmnek vírusos fertőzése volt és nem tudtak egy kórterembe rakni a legyengített immunrendszerem miatt, de addig cirkuszoltunk míg összenyitották a két kórtermet és úgy tévéztünk, hogy a barátnőm az ajtóban ült (nesze neked vírusos fertőzés). Kaptam egy visszahúzódóbb, félénkebb barátnőt mint én, de lánytestvér hiányában azért őt is rendesen megedzettem. Amikor átkerültünk a felnőtt orvosainkhoz a klinikán megszakadt a kapcsolat, de pár év után újra egymásra találtunk (még az esküvőmön is ott volt). Két éve sajnos úgy összevesztünk, hogy nem beszélünk, hiába próbáltam volna bocsánatot kérni nem tudom elérni. Lehet, hogy elviselhetetlen természet vagyok, de beláttam kár lenne eldobni egy életre szóló barátságot ilyen kis hülyeség miatt mint amiket egymás fejéhez vágtunk.
A héten megcsináltam az első tiramisumat, ami teljesen cukormentes volt még a piskóra is. A piskóta kisütésében kellett a segítség (hogy a tepsi eljusson a sütőig), de a piskóta és a krém kikeverését én csináltam (nem én kevertem ki, de én raktam bele a robotgépbe a cuccost, ÁLLVA). Ahhoz képest, hogy életembe még semmit nem sütöttem finom lett. A telet elbúcsúztatva (remélem) gesztenyés tiramisut csináltam.
2019-03-01