Beléptem a harmadik trimeszterbe és ebben az időszakban kezd kialakulni a kislányom napirendje. Amire nagy az esély, hogy pocakon kívül is így lesz – remélem nem így lesz. Amikor teherbe estem gondoltam (én kis naiv), hogy na majd a kilenc hónap alatt jól kipihenem magam – az első trimeszterben olyan jó alvókám volt, hogy még délután is tudtam aludni. De mostanában nem, mert az én picinyem este tizenegy órakor még mozog, mit mozog bulizik (az apjának a Tomboló ököl a kedvenc filmje). És már hat, hét óra körül jelzi, hogy ébren van. A két időpont között kéne gyorsan és sokat aludni. Én kis naiv azt gondoltam, hogy tök jó ha nem dolgozok a kilenc hónapban, mert nem leszek kimerült. Mint kiderült az anyaság a legnagyobb munka. Egy előnye van a korán kelésnek, hogy már megvan az ünnepek előtti nagy takarítás, mert mit lehet halkan csinálni, amikor a férjem éjszakás és nappal aludna? Törölgetni és pakolni. Jó, néha előfordul egy-két nagyobb kopp, mert minél jobban vigyázok annál több minden esik le. Kifejlesztettem egy biztonságos takarítási módszert (szerintem) az irodai székemmel odagurulok a bútorhoz és egyesével leszedem a tárgyakat, ülve eltörölgetem és visszapakolom a letörölt polcra. Lehet néha elfelejtek leülni, de igyekszem (amikor eszembe jut megijedek és megköszönöm a sikert). Kicsit babra munka, de jelen esetben van időm. Minden nap kijelölök egy vagy két feladatot például a törölgetést és rászánom az egész napot, hogy mindent letöröljek vagy rendet tegyek egy szekrényben. Lehet, hogy nem sikerül tökéletesen, de addig próbálkozok amíg az nem lesz. Ez a Karácsony lesz nekünk a legtökéletesebb, mert a legnagyobb ajándék a pocakomban növekszik, a kislányunk!
2019-12-20