Öt hete született meg az én drága kislányom, öt hete anya vagyok. Idén már nekem is anyák napja lesz (még ha szavak nélkül is). Alig hiszem el, még barátkoznom kell a gondolattal, hogy anya vagyok és az a csöppség akit a karjaim közt tartok az én lányom, érte én felelek. „Hogy fogom én ezt jól csinálni? Fel fog-e nézni majd rám?” gondolat foglalkoztat amikor mosolyog, még jó, hogy van egy társam, aki segít és egymást támogatjuk majd ebben az új élethelyzetben, mint újdonsült szülők. Persze nincs egy előre megírt tankönyv, hogy hogyan kell a gyereknevelést jól csinálni, de megteszünk minden tőlünk telhetőt. Még mindig attól félek, hogy ebből a szép álomból fel ne keltsen senki, mert arról, hogy én egy egészséges gyermeket fogok szülni és ilyen könnyen teherbe is esek arról álmodni sem mertem volna. Már csak hab a tortán, hogy ilyen gyönyörű lányom lett egy tünetmentes terhességből. Látszik, hogy a pápa áldása végig rajtunk volt!
2020-03-20