Az elmúlt egy év alatt (igen-igen már lassan egy éve anya vagyok) rájöttem, hogy mennyi ember számít rám. Most azt hiszitek, hogy ez nagyképűség, de rohadtul nem, ez inkább felelősség, persze a tudat jól esik. Számít rám a lányom, hogy megfelelő példaképet kapjon. Számít rám a férjem, hogy én legyek egy stabil másik fél akitől támogatást kap. Igaz nem ember, de számít rám még a kutyám is, mert a kutyám életébe én vagyok a stabil pont, aki állandóan mellette van(így van ez a Hannánál is) és akit őrizhet. Ez lelket simogató érzés,de ugyan akkor teher is. Igyekszek mindenkinek megfelelni. Remélem idővel felnövök a feladathoz és nem okozok senkinek csalódást.
2021-02-05