Mondhatni egész vidáman vágtam neki a műtétnek, mert még a dokival is viccelődtem: ” Jó lenne a maga szép kék szemét látni ébredéskor.” Hát így is lett és kedvesen közölte velem, hogy az intenzíven vagyok, mert kivágtak egy csont darabot a koponyámból. A műtőben nem tudott megvédeni a legyengített immunrendszerem egy baktériumtól ezért fertőzést kaptam, a furat begennyesedett és biztos, ami biztos meglékelt (kivágott egy 2×1,5-ös részt). Ez után jeges fürdők végtelennek tűnő sorozata következett megspékelve penicillin infúzióval, ja és a folyamatos rohamok, amit egy megmagyarázhatatlan hallucináció előzött meg. Egy érdekes dallamot hallottam és utána láttam az erre a dallamra táncoló bohócot a falon és már tudtam, hogy rohamozni fogok. Visszakerültem a kezelőorvosomhoz a szokásos osztályra. Még jó, hogy kipihente magát, mert rögtön kezelésbe vett. Hétvége előtt (amiért imádtam a kezelőorvosom) megmondta a frankót anyáéknak, hogy imádkozzanak értem.
Sajnos a “csoda” eszköz beszámolója egy hetet csúszik, mert pont ma jött meg és nem szeretnék valótlan dolgokat állítani nektek. A jövő hétre egy tuti meglepivel készülök ígérem azt is leírom. Lássuk, a heti fejleményt: elmentem egyedül a boltig -mint később kiderült anya lopakodott mögöttem (az én drága anyukám úgy félt mintha cukorból lennék, pedig diabetikus vagyok ☺️). Új fajta tornára járok úgy érzem jó, mert olyan izmokat érzek megmozdulni a lábamban amikről azt se tudtam, hogy vannak. Ma próbálom ki az egyik legkorszerűbb módszert, hogy a karomat tudjam tudatosan használni- ha már az ujjaimnak lőttek.
2019-02-08