Boldogságom oka egy csomĂł minden, na de kezdjĂĽk a legelejĂ©n: szombaton kibĂşjt a kislányom elsĹ‘ foga, mĂ©g nem nĹ‘tt ki csak aznap átvágta a fogacska az ĂnyĂ©t, kopog a kanál. Aznap meg volt az elsĹ‘ szĂł is: baba. Vasárnap lakhatĂł állapotba kerĂĽlt a házunk, takarĂtottunk, pakoltunk, beköltöztĂĽnk. Igaz Hanna babát mĂ©g szoktatjuk az Ăşj otthonához, de a fĂ©rjemmel már ott alszunk. MĂ©g nem kerĂĽlt minden a helyĂ©re, de ez egy Ă©lethosszig tartĂł folyamat Ăşgy Ă©rzem. Este a babámmal az ölemben ĂĽlve agyaltam a hĂ©t törtĂ©nĂ©sein: anya vagyok…Van egy kilenc hĂłnapos, fogacskás lányom, aki a legnehezebb szĂłval prĂłbálkozikLett egy szĂ©p, meleg otthonom, ahol minden elfĂ©r… És nem utolsĂł sorban van egy családom, aki mindenben támogat Ă©s segĂt. Boldog vagyok! OdasĂşgtam a kislányomnak, hogy itthon vagy. Erre Ĺ‘ hangosan nevetett. Könnyek szöktek a szemembe.
2020-11-13