Boldogságom oka egy csomó minden, na de kezdjük a legelején: szombaton kibújt a kislányom első foga, még nem nőtt ki csak aznap átvágta a fogacska az ínyét, kopog a kanál. Aznap meg volt az első szó is: baba. Vasárnap lakható állapotba került a házunk, takarítottunk, pakoltunk, beköltöztünk. Igaz Hanna babát még szoktatjuk az új otthonához, de a férjemmel már ott alszunk. Még nem került minden a helyére, de ez egy élethosszig tartó folyamat úgy érzem. Este a babámmal az ölemben ülve agyaltam a hét történésein: anya vagyok…Van egy kilenc hónapos, fogacskás lányom, aki a legnehezebb szóval próbálkozikLett egy szép, meleg otthonom, ahol minden elfér… És nem utolsó sorban van egy családom, aki mindenben támogat és segít. Boldog vagyok! Odasúgtam a kislányomnak, hogy itthon vagy. Erre ő hangosan nevetett. Könnyek szöktek a szemembe.
2020-11-13